Kerekegyháza Város rövid története
A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ?sid?k óta különböz? népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település els? jelent?sebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószín?leg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is.
1323 - az els? írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt.
A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez id?ben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel.
1702 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek.
1745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel.
1856 - Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az els? telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak.
1900 - A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz.
1901 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán.
1910 - Kerekegyháza népessége 4450 f?re emelkedik. A lakosság f? foglalkozása a földm?velés. A futóhomokot kezdetben erd?, majd kés?bb sz?l? és gyümölcsös telepítéssel kötik meg.
1913 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország els? vasbeton szerkezet? temploma és mint ilyen, ipartörténeti m?emlék.
1915 - 1920 A Községháza építése.
1927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete.
A II. világháború el?tt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. F?leg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelent?s. A növénytermesztés mellett fejl?dik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés).
A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvet?en átalakul. A korábban szinte kimondottan mez?gazdasági jelleg? községb?l ipari - mez?gazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdít?) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi
1961 - Megépül a Katona József M?vel?dési Ház, ahol ismeretterjeszt? foglalkozásokat és egyéb el?adásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböz? kulturális és m?vészeti csoportok m?ködnek, amelyeknek kiemelked? szerepük van a helyi hagyományok ?rzésében.
1980 - Az aktív keres?k többsége már az iparban vállal f?foglalkozású állást, de a mez?gazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelent?sek.A járások megsz?ntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követ?en Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség.
1990 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része.
2001. július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott.
2006 - Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója.
|