Műemlékek, látnivalók a városban és környékén

1. Műemlékek, műemlékké nyilvánításra érdemes értékek, múzeumok, múzeum jellegű épületek:

Országos védettségű műemlékek:

Halász-tanya (népi) - 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya. Halász mesterséget folytató helybeli ember kunyhója a Kondor-tó partján.

Kunpusztai református templom (eklektikus) - 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz.: 073/3. Országos védettségű templom, 1901-ben épült Kerekegyháza külterületén Kunpusztán. Közadakozásból és Baksai Sándor püspök adományaiból a pusztai emberek építették vallásuk gyakorlásához. Érdekessége, hogy nem egy nagy település központjában, hanem a puszta közepén található. Istentiszteletek minden hónap első, harmadik és ötödik vasárnapján vannak.

 Helyi védettségű épületek:

Római katolikus templom (Szent István templom, szecessziós; az első vasbeton szerkezetű, ipartörténeti műemlék) 1911. szeptember 8-án kezdték építeni, Györgyi Dénes budapesti építész tervei alapján. 1913. augusztus 20-án áldotta meg ünnepélyes keretek között Révész István kecskeméti prelátus-plébános. A templom neogót stílusban épült, Szent István tiszteletére.

Református templom (eklektikus) 1911-ben Gy. Papp József és Hunyadi István vállalkozók tervei és kivitelezése alapján épült. Címe: 6041 Kerekegyháza, Szent István tér 13. (hrsz: 727/1).

Kunpusztai református templom  Az ismertetőt lásd az országos védettségű műemlékek leírásában. Címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya (hrsz: 073/3).

Kunpusztai temető (címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz: 063/12)

Rendek Tanyamúzeum és Ökogazdaság Az ismertetőt lásd a múzeumok leírásában. Címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya 81., tulajdonosok: Rendek László és neje

Langó kápolna (Köztemetőben) A Langó család építette családi sírboltnak 1898-ban. A későbbi évtizedekben ravatalozónak használták. Címe: 6041 Kerekegyháza, Jókai utca, hrsz: 1413.

André Emánuel síremléke (Köztemetőben) Címe: 6041 Kerekegyháza, Jókai utca, hrsz: 1413.

Herczegegyházi kápolna lelet A kunpusztai területen 1998-ban tárták fel a középkori Herczegegyháza nevű települést, amely már a bronzkorban is lakott hely volt. Tervek között szerepel egy szabadtéri régészeti múzeum létrehozása. Cím: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz: 072/13.

Emlékművek:

Lány galambbal szobor (1980) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Balás Eszter szobrászművész 

I-II. világháború áldozataiért emlékmű (1992) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Paulkovics István 

II. világháború áldozatainak emlékoszlopa és kopjafái (2004) - Kerekegyháza, Köztemető
készítette: Liszicsán Antal

Köztéri alkotások:

Díszkút (1994) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Jona Gudvardardóttir és Probstner János

Oroszlánfejes ivókút (1996) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Balás Eszter szobrászművész 

Ivókút (1997) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Dobány András 

Vörösmarty Mihály szobor (2000) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Acsa Szűcs István 

Milleneumi kopjafa (2000) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: Székely György

Szökőkút (2003) - Kerekegyháza, Szent István tér
készítette: P-SZER Kft. 

Múzeumok:

Rendek Tanyamúzeum és Ökogazdaság - 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta 81., tel.: 76/710-962
Tulajdonos: Rendek László. 1995-ben megnyílt az első múzeum (a külterületi kunpusztai részen), mely a pusztai élet emlékeit, a hagyományos gazdálkodás eszközeit kívánja megőrizni és bemutatni az utókor számára. A tanyai épületegyüttest 15 ha föld veszi körül, amelyen a tulajdonosok teljes körű ökogazdálkodást folytatnak. Az ide látogató vendégek képet kaphatnak őseink szokásairól és belecsöppenhetnek mindennapi életükbe. A tanya 1997-ben elnyerte a "Tanyák értékei" I. díját, 1998-ban pedig a Henry Ford díj különdíját a népi kultúra megőrzéséért és a környezetvédő gazdálkodásért.

Helytörténeti gyűjtemény - 6041 Kerekegyháza, Szent István tér.
2003. július 11-én Székelyné Kőrösi Ilona, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének munkatársa ünnepélyes keretek között nyitotta meg a kerekegyházi helytörténeti gyűjteményt. A település története folyamán több alkalommal megsemmisült, lakóinak szorgalma mindannyiszor újjáteremtette azt. Ennek a lankadatlan munkának a tárgyi és írásos emlékeit gyűjtötte össze az önkormányzat és gyűjti ezután is.

Magángyűjtemény:

Borbély Béláné magángyűjteménye - 6041 Kerekegyháza, Jókai u. 7., tel.:76/381-510. Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye az a páratlan magángyűjtemény, amely a paraszti kultúra használati tárgyait (bútorok, porcelán használati tárgyak) hivatott bemutatni. Emellett a látogatók egy egyedülálló kőkristály-, és vallási kegytárgyakból álló gyűjteményt is megtekinthetnek.

2. Idegenforgalmi, turisztikai, természeti látnivalók, érdekességek, létesítmények:

Városunk határában húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park. A homokbuckás, mozgóbuckás sziki mélyedéseivel ritka növény- és állatvilágával (árvalányhaj, homoki csenkesz, homoki báránypirosító, homoki rózsa, ugartyúk, szürke gém stb.) szép túrákra ad lehetőséget.

Ősborókás: Búhegy lankás buckáin a buckás homokvidék záró társulása, a borókás-fehérnyáras alakult ki, melyet "ősborókásnak" neveznek. Nagy részük másodlagos képződmény. Kialakulásukat az erdőirtás, a már megkötött futóhomok megindulása serkentette. Fennmaradásukhoz nagyban hozzájárult a legeltetés. A homoki fehérnyáras-borókások az egyik legmagyarabb vegetációtípust képviselik a bennszülött növény- és állatfajok nagy száma miatt.

A Kondor-tó egy része Kerekegyháza külterületén Kunpusztán található. A térség legnagyobb szikes tava 1983-ban száradt ki, majd 1999-ben átmenetileg ismét vizes élőhellyé alakult.

Madárvárta: a Kondor-tó partján helyezkedik el. A telepen madármegfigyelést, védett madarak szaporítását végzik. Lehetőség van fiatalok nyári táborozására is.

Puszta: a pusztán többféle társulás tudott kialakulni a táj, a mikroklíma, a talaj változásától függően. A homoki legelő többféle változata található meg:
- csillagpázsitos homoki legelő,
- réti-csenkeszes homoki legelő,
- kékperjés homoki legelő.