A változások korát éljük, világunk felgyorsult és ez a tendencia folytatódik. Az össztársadalmi változásokra minden gazdaságban működő szervezetnek, így az önkormányzatnak is reagálnia kell, hiszen a fennmaradás, az eredményes működés a változások felismerésén és az új környezethez való gyors alkalmazkodáson múlik.
Egy szervezet eredményességét egyszerre határozza meg működési struktúrája és szervezeti kultúrája. A szervezeti stratégia kialakítása során a felső vezetés meghatározza a stratégiai célokat, majd a szervezet alsóbb szintjei számára biztosítania kell a stratégia megértését, átgondolását és befogadását. E folyamattal itatódik át a szervezet és kezd el ténylegesen a stratégia szerint működni.
A szervezetfejlesztés tehát egy tervszerű, a szervezet egészére kiterjedő, felülről szervezett törekvés, amely a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza a szervezeti folyamatokra való tervszerű beavatkozás útján, magatartástudományi ismeretek felhasználásával.
Kerekegyháza Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: hivatal) komplex, szerteágazó munkát végez. Önkormányzati és államigazgatási (ezen belül körzetközponti jegyzői /okmányirodai, egyes gyámügyi, építéshatósági, szociális/) ügyeket készít elő döntésre, közreműködik azok végrehajtásában. Ezen túl a feladatok ellátása érdekében szervező, koordinációs tevékenységet fejt ki a mikrotérségi, önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek, egyéb önszerveződő közösségek irányában. A hivatal ezen felül, és elsősorban kiszolgálja az Önkormányzat Képviselő-testületét, s megvalósítja annak minden, a város fejlesztése, fejlődése érdekében hozott döntésében foglaltakat. Számos pályázatot készít, s ezzel a különböző célok eléréséhez támogatási összegeket szerez. Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a hivatal, mint kiszolgáló szervezet megfelelő szervezeti struktúrával rendelkezzen e feladatok ellátásához.
Kerekegyháza Város Önkormányzata a jelenlegi működést megvizsgálva, az ügyfélbarát és hatékony hivatali működés érdekében jelen stratégiai tervben a hivatali és intézményi működést befolyásolóan, hosszú távra meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a mindenkori költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat és a hivatal, illetőleg az intézmények által végzett feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
Működését a központi és helyi jogszabályok, a képviselő-testületi, bizottsági döntések, a belső utasítások és szabályzatok jelentősen befolyásolják. De ezeken felül nagyon fontos, hogy a város vezetése olyan szervezeti struktúrát alakítson ki, amely hatékony működést tesz lehetővé, így különösen a pályázatok előkészítéséhez, és megvalósításához biztosítsa a koordinációt, továbbá megteremtse a Gazdasági Programban és egyéb képviselő-testületi döntésekben meghatározott fejlesztési célok sikeres teljesítését. A szervezetfejlesztéssel a vezetés generális célja a szervezet technikai és humán rendszerének átgondolt, jól irányított fejlesztése, egy olyan közigazgatási jövőkép felvázolása, amely a technológia nyújtotta előnyök kihasználásával, a közszolgáltatások nyújtása terén hozzájárul az állampolgárok számára nyújtott minél magasabb szolgáltatások biztosításához, azaz modern állampolgár barát szolgáltatás megteremtéséhez.
A szervezetfejlesztés céljai:
-
megújulás, tanulás, kreatív megoldások kidolgozása, átláthatóbb működés feltételeinek megteremtése
-
az új szervezet problémamegoldó képességének fejlesztése, az információáramlás megfelelő szintű áramlásának biztosítása
-
a hatékony munkavégzés elősegítése, a munkatársaktól elvárható alkalmazkodóképesség segítése és ezekkel összefüggésben a munkavégzés során a rugalmasság növelése
-
a szervezeti szintek közötti összhang megteremtése, folyamatos fejlesztése
-
az egyes folyamatokba való jobb belelátás, a mechanikus működés kiiktatása, a rendszerek jobb, rugalmasabb működése feltételeinek megteremtése
-
a szervezet és benne a munkavállalók folyamatos kontrollálása és fejlesztése
-
a különböző szolgáltatások elektronizáltságának folyamatos fejlesztése
-
ügyfélbarát közszolgáltatások biztosítása
A szervezetfejlesztés jellemzői
-
a vezetők által kitűzött célok mentén halad, és a közben jelentkező problémák folyamatos diagnózisán alapul
-
átfogó változás, mely kiterjed az egész szervezetre, rendszerre
-
együttműködő megoldás, bevonja és részvételre hívja a szervezetben működőket
-
a változás egyértelműen a teljesítmény és a minőség javítását célozza
-
humanisztikus értékekre épít, az emberi képességekre és cselekvőkészségre, azaz értékvezérelt, biztosítja a benne résztvevők folyamatos fejlődésének feltételeit, szakmai képzések biztosítása, finanszírozása
-
rendszer megközelítésű
-
elméleti igényű, de gyakorlati irányultságú
Az Önkormányzat a szervezetfejlesztési stratégiai céljait az alábbiak szerint határozza meg:
-
A helyi hatalomgyakorlás során, a döntés-előkészítés folyamatában biztosítani kell a széleskörű érdekegyeztetést, az érintettek bevonását a kompromisszumokon alapuló döntési javaslat elkészítése érdekében azzal, hogy a döntéshozó felelősségének fenntartása mellett a közreműködő célcsoport is vállalja a döntésből származó konzekvenciákat.
-
A kitűzött célok elérése érdekében, a döntések előkészítése, és végrehajtása során az önkormányzati döntési mechanizmuson belül a döntési jogkörrel rendelkező szervnek biztosítani kell a szükséges információk naprakész rendelkezésre állását, a visszacsatolást, a megfelelő ellenőrzési jogköröket az azonnali beavatkozás érdekében.
-
A fenntartható fejlődés folyamatos biztosítása érdekében, a kompromisszumokon alapuló döntések végrehajtása során biztosítani kell a hatékonyan, koordináltan működő hivatali struktúrát, közügyek szolgáltató jellegű, polgárbarát intézését.
-
Az önkormányzat fejlesztési céljainak meghatározása során biztosítani kell a széleskörű társadalmi egyeztetést, véleményezést. A céloknak illeszkednie kell a hosszútávú fejlesztési elképzelésekhez azzal, hogy azoknak harmonizálniuk kell egymással, biztosítva az alulról-felfelé építkezést, egymásra épülést, fokozatosan javuló élettér – infrastruktúra, és közösségi szolgáltatások javítása – kialakítását.
-
A működés során biztosítani kell, hogy az önkormányzat köz-megelégedettséggel lássa el feladatát, ennek mérését szolgálja az állandó visszacsatolás, a társadalmi kontroll.
-
A szervezeti kultúrának biztosítani kell az ügyfélközpontú, szolgáltató típusú feladatellátást, ehhez meg kell teremteni a hivatal alkalmazottainak az elkötelezettségét, bevonását, azonosulását a szervezeti kultúra által továbbított üzenethez. A szervezeti struktúrának meg kell teremteni a belső koordinációt, kooperációt; a hatósági munka során lehetőség szerint az „egyablakos” ügyfélszolgálatot, a specializált feladatellátást, az ehhez szükséges döntési kompetenciák megfelelő helyre történő telepítését. A képviselő-testületi önkormányzati munka – a döntés-előkészítés, és végrehajtás – során biztosítani kell, hogy az irodák közötti munkamegosztás, információáramlás szervezetten, hatékonyan történjen, a végrehajtásért felelős személy a koordinációt is biztosítsa.
-
Az önkormányzati gazdálkodás során törekedni kell a feladat finanszírozás bevezetésére; az adott költséghelyeken kialakított pontos mutatók alapján végrehajtott reális tervezés megteremtésére. Meg kell teremteni a gazdálkodási folyamatok naprakész nyilvántartását, a folyamatos adatszolgáltatást a végrehajtásért felelős intézménytől, a hivatali szervezeti egységtől. Törekedni kell a működési hiány csökkentésére, az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása a beruházások finanszírozását szolgálja.
-
A rendelkezésre álló emberi és gazdasági erőforrásoknak a hatékony, gazdaságos, szabályos, jogszerű, folyamatos megvalósítást kell szolgálnia azzal, hogy a tervezés valós, pontos, számszerű adatszolgáltatáson alapuljon, biztosítva egyúttal a végrehajtás során állandó ellenőrzést, és amennyiben szükséges a szabályszerű beavatkozást.
-
A rendelkezésre álló információknak pontos, mérhető, visszaellenőrizhető adatokon kell alapulnia. Az információáramlás során meg kell teremteni a formális, szabályszerű csatornákon történő adatszolgáltatást az intézmények és a hivatal között, továbbá a hivatal szervezeti egységei között.
-
A hivatal belső szervezeti struktúrájának biztosítania kell, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon az önkormányzati munka során felmerülő egyedi ügyek, igények, feladatok megoldásához is, a szervezeti egységek közötti hatékony munkamegosztás, koordináció megteremtésével, nagyfokú önállósággal, a kezdeményezőkészség erősítése mellett. A szakmai kompetenciák erősítése az életet át tartó tanulás mellett.
Teljes anyag megtekintéséhez >>> kattintson ide! <<<
|
